Tlač
Örömzene a zeneiskolában
Autor: Pavol Srna • Jazyk: Magyar • Zdroj: Honti Lapok A klasszikus zenét játszó zenészek homloka gyakran ráncolt. Nagyon kell koncentrálni... Ám amikor beléptem az Ipolysági zeneiskola koncerttermébe, a komor feszültség helyett egy családias légkörbe léptem be. Egy lazán otthonosan viselkedő úr fehér garbóban fogta a kezében a hegedűt és már a koncert előtt felvette a közönséggel a kapcsolatot. Nem hiányzott soha a mosoly az arcáról. Szabó Zoltán, magyar- születésű hegedűművész, koncertmester, a Towson University Baltimore (USA) tanára és Eva Mengelkoch német zongoraművésznö szintén az említett egyetemen zongoratanára, adott koncertet, Lugano és Budapest között, Ipolyságon is, mellyel segíteni kívánták városunk kultúrális életét. Profizmusról árulkodott a művek megválasztása. Igényes és egyben jól halgatható kompozíciókat hallottunk a barokktól a 20. századig. A szerzőkről és műveikröl hallhattunk érdekességeket (pl. Hogy Tartini jó vívott). Úgy tünt, Bartók, az otthon közelsége miatt, még nagyobb érzelmeket váltott ki benne (is). Brahms D moll szonátáján viszont bemutatta a hegedű technikai határait. A leg jellemzőbb talán ha azt mondom: szívből jött minden hang. Eva Mengelkoch-nak szigorúbb volt a tekintete, de játszi könnyedséggel haladt átt a technikailag legnehezebb részeken is. A két zenész nagyon odafigyelt egymásra. A zongorán olyan alapot nyujtott amire bármit lehetett építeni. Többször hívta vissza őket a lelkes taps a színpadra. Azon kívül, hogy kiváló emberek kitűnő előadását láthattam, még egy érzés örökre megmarad bennem az előadasból: boldog ember az, aki azt csinálhatja egy életen keresztül amit a legjobban szeret. Bár ott lett volna több pályaválasztás előtt lévő fiatal... |
