Koncertek

Karácsonyi kézmelengetö
Fõtér2018 12. 20.
Memento
Zsinagóga2018 08. 10.
Ipolysági Szalon 2018
Zsinagóga2018 07. 01.
Klukon Krisztián
Zsinagóga2018 06. 27.
Ipolymenti találkozások 2018
Ipolyság2018 05. 28.
Flauto Armonico
Zsinagóga2018 04. 26.
A Holokauszt Magyar Áldozatainak Emléknapja
Zsinagóga2018 04. 16.
Csemniczky Zoltán
Zsinagóga2018 04. 03.
Karácsonyi kézmelengetö
Fõtér2017 12. 22.
Karácsonyi kézmelengetö - Bezák
Fõtér2017 12. 22.
9. Kortárskonferencia
Városi hivatal2016 11. 28.
Kutak Adrienn
Ipolyság2017 09. 15.
Kovács Norbi
Ipolyság2017 08. 23.
Zsinagóga festése
Zsinagóga2017 06. 26.
Ipoly menti találkozások
Ipolyság2017 05. 19.
Herdics György
MyHont Cafe2017 04. 26.
Ülök a vezetéken és jó nekem
Menora Saag Centrum Artis2017 04. 24.
Karácsonyi kézmelengetö
Fõutca2016 12. 09.
Nyárbúcsúztató
Zsinagóga2016 08. 31.
Norbi Kovács
Zsinagóga2016 08. 24.
Ízek és melódiák
Zsinagóga2016 07. 10.
Ipoly menti találkozások
Zsinagóga2016 05. 26.
Karácsonyi kézmelengetö
Fõutca2015 12. 17.
Gyermeknap
Zsinagóga2015 06. 01.
Csavar színház
Zsinagóga2015 05. 31.
Ipoly menti találkozások
Zsinagóga2015 05. 29.
Ipoly menti találkozások
Zsinagóga2015 05. 22.
Karácsonyi kézmelengetö
Fötér2014 12. 19.
Médiá - kde je limit?
Škola2014 12. 17.
Rákóczi
Városháza2014 10. 11.
Mária Šefferová - festö
Zsinagóga2014 04. 28.
Karácsonyi kézmelengetö
Fötér2013 12. 20.
Michael Grube
2013 09. 09.
Eva Fajčíková - képek
Zsinagóga2013 08. 23.
X. Ipoly menti találkozások
Zsinagóga2013 05. 31.
Polgármester díja
2013 01. 18.
Karácsonyi kézmelengető
Főtér2011 12. 16.
Diáknap
2012 10. 18.
Kocsis Ernő
2012 10. 18.
Adriena Kutaková - Jubileumi kiállítás
2012 10. 06.
Bea Bazalová - Nemiluješ-zomrieš
2012 09. 28.
Ipolymenti találkozások 2012
2012 05. 25.
Barcsay mester és tanítványai
2012 05. 23.
Klukon Krisztián koncert
2012 05. 14.
Hincz Gyula - Bóbitától a Bibliáig
2012 05. 03.
Fiatalok a HIV ellen
2012 04. 20.
Buranovský
2011 12. 17.
Karácsonyi kézmelengető
Főtér2011 12. 16.
Magdalena Bajuszova
2011 12. 13.
Norbi Kovács
2011 08. 14.
Hunčík Péter - Határeset
2011 06. 24.
Ipoly menti találkozások 2011
2011 06. 05.
Szkukálek Lajos
2011 05. 12.
Szabó Imre
2010 12. 18.
Saag Galéria
2010 12. 18.
Vitafórum
2010 12. 18.
Karácsonyi kézmelengető 2010
2010 12. 17.
J. Nepomucký szobra leleplezése
2010 12. 17.
Jurkovič - Hajnal
2010 12. 09.
Bogányi Gergely
2010 12. 09.
Ipolymenti találkozások
2010 05. 30.
Fotókiállítás
2010 05. 20.
Mgr. art Peter Sochuľák
2009 12. 19.
Karácsonyi kézmelengető
2009 12. 18.
Vida Zoltán - Hit és szeretet
2009 07. 14.
Fogyatékosságtörténeti kiállítás
2009 06. 16.
Ipoly menti találkozások
2009 05. 24.
Karácsonyi kézmelengető
2008 12. 19.
határESET
2008 12. 02.
Ipoly Napok 2008, 3. nap
2008 08. 10.
Ipoly Napok 2008, 2. nap
2008 08. 09.
Ipoly Napok 2008, 1. nap
2008 08. 08.
FOTOGRAVITY
2008 05. 26.
A gondolat ereje
Zsinagóga2008 05. 14.
A gondolat ereje
2008 05. 14.
V. Zamarovsky nyomában
2008 05. 09.
Zsinagóga képei
2008 05. 07.
Ipoly Napok
2007 08. 09.
Martin Bies and Flamenco Clan
Színházterem2007 05. 17.
Pablo Urbányi
Piccolo Cafe2007 04. 17.
Kocsis Ernő
Menora Saag2007 03. 29.
Karácsonyi kézmelengető
Főtér2006 12. 22.
Ipolynapok 2006
Zsinagóga2006 08. 13.
Givataym
Zsinagóga2006 07. 27.
Színek szimfóniája
Zsinagóga2006 06. 13.
Kemp Zsuzsa kiállítása
Zsinagóga2006 03. 23.
Jan Kryl o Karolovi a inom
Gimnázium2005 12. 07.
Joel Meyerowitz GROUND ZERO
Zsinagóga2005 09. 11.
Deň Ipľa 2005
Zsinagóga2005 08. 13.
Szabó Zoltán, Eva Mengelkoch
MAI Ipolyság2005 05. 26.
Paralelné svety - Paralel világok
Zsinagóga2005 05. 17.
József Attila est
Zsinagóga2005 05. 12.
Hudba duší - Lelkünk zenéje
Zsinagóga2005 04. 08.
A múzsa reinkarnációja
Zsinagóga2005 03. 11.
Poďakovanie zakladajúcim
Házasságkötőterem2005 02. 25.
Výstava Americká architektúra
Zsinagóga2005 01. 18.
"Az elveszett paradicsom"
Színházterem2004 12. 18.
Deň Ipľa • Ipoly nap 2004
Zsinagóga2004 08. 13.
Kulka János énekel
Zsinagóga2004 07. 24.
Pablo Urbányi Ipolyságon
Házasságkötőterem2004 05. 28.
Josef Císařovský
Zsinagóga2004 02. 26.
Michael Grube
2003 11. 29.
"Én egy analfabéta vagyok"
Színházterem2001 08. 31.
Fero Guldan
Zsinagóga2006 07. 27.
Otvorenie MS Centrum Artis
Zsinagóga2001 08. 17.
1970 01. 01.
MS Centrum Artist építése
Zsinagóga2001 07. 31.

Személyiségek

Esterházy János (1901-1957)

Galánthai gróf Esterházy János Nyitraújlakon született. Csehszlovákia legjelentősebb magyar mártír politikusa volt. Mint Kassa képviselője, 1938 novemberében üdvözölte Horthy Miklóst, de ő a szlovák területen maradt és lakosság jogainak betartását követelte a visszacsatolt területeken, és többször tárgyalt Tisóval is a magyar kisebbség jogairól. Pozsonyban létrehozta a Madách Könyvkiadót. . Magyarország 1944. októberi német megszállása ellen memorandumban tiltakozott, ezért a Gestapo körözte, az ideiglenes szlovák kormány alatt pedig azért tartóztatták le, mert szóvá tette a magyarok üldözését. Tíz év kényszermunkára, később halálra ítélték. Elnöki kegyelemben részesült. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957-ben a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.

Serédi Jusztinián (1884 – 1945)

Deákiban született, iparos családban. Eredeti neve Szapucsek György.1927-ben püspöki felszentelés nélkül avatják Esztergomi érsekké, később bíborossá. Személyesen XI.Piusz pápa szenteli püspökké 1928 -ban. Tiltakozott a fajelmélet ellen, és a német megszállás alatt fellépett a zsidók, különösen a zsidó származású katolikusok védelmében.

Juraj Berczeller (1914-2008)

Ipolyságon született. Karmester, zeneszerző, zongorista.Orvosnak tanult,de később rájött,hogy a zene az élete, és hivatásos zenész lesz. 1968-ban Ausztráliába emigrál. Fia tanácsára a George Best nevet veszi fel. 94 éves korában hal meg.

Szondi Lipót (1893-1986)

Nyitrán született 1893-ban.Idegorvos, pszichiáter, a sorsanalitikus ösztönrendszer nevű elmélet kidolgozója. Ezen elmélet hozadékaként született Szondi teszt ma is elterjedt eszköz a magyar klinikai pszichológiai gyakorlatban.1941-ben a zsidótörvény következtében elvesztette állását. Zürichben telepedett le, itt építette ki maga körül a Szondi-kört. 1969-ben egy sikeres sorsanalitikus terápia után a gyógyult páciens családjának adományából jött létre a Szondi Intézet (Stiftung-Szondi-Institut). 1981-ben a Sorbonne díszdoktorrá avatta.

Szokolyi Alajos (1871-1932)

Kisgaramon született, sportoló, sportmecénás. Több forrás szerint ő az ország első olimpiai érmes sportolója. Három éves korától keresztapja (Schőn Alajos) ipolysági házában nevelkedett. A budapesti egyetem orvosi karán tanult, amikor 1890-ben a Budapesti Atlétikai Club tagja lett. Legnagyobb sikerét az 1896-os Aténi olimpián érte el, ahol 100m-es futásban 3., hármasugrásban a 4. helyezést érte el. Az 1920-as években a Magyar Atlétikai Szövetség társelnöke volt, az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Olympiai Társaság. Hont vármegye főlevéltárosa volt. Az első világháború után birtokára vonult vissza. Bernecei kastélyát valóságos sportmúzeummá alakította.

Benyovszky Móric (1746 – 1786)

Verbó –n született Nyitra megyében 1746-ban. Híres utazó, kalandor, emlékiratíró. Miután rokonai kizárták az apai örökségből, fegyveresen próbált érvényt szerezni jogainak.Ezt ellenlábasai lázadásnak tüntették fel az udvarnál, amiért Mária Terézia száműzte birodalma területéről.További sorsa nagyrészt Madagaszkár szigetéhez kötődik, ahol a bennszülöttek 1776-ban királyukká választották, de egy francia gyarmati kormányzó intrikája miatt lemondott tisztségéről. 1785ben tér vissza de már mint Anglia képviselője. A francia hadügyminisztérium csapatokat küld ellene és Benyovszky a franciákkal vívott ütközetben életét veszíti.

Jedlik Ányos (1800-1895)

Szímő-n született,1800 –ban.Magyar természettudós, feltaláló bencés szerzetes, kiváló oktató. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása,és a dinamóelv első leírása.Az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése is az ő nevéhez köthető.

Selye János (1907-1982)

Bécsi születésű, kanadai belgyógyász, vegyész. Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált. Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, ami azonnal hihetetlenül olvasottá és idézetté vált.

Zrínyi Ilona (1634-1703)

A magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. A horvátországi Ozalj várában született. 1666-ban ment férjhez I. Rákóczi Ferenchez. Férje halála után, 1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Második férje oldalán részt vett a Habsburgok elleni kuruc felkelésben. Több mint két évig védte Munkács várát,amit 1688-ban kénytelen volt feladni, Száműzetésben halt meg Nikomédiában.

Cuczor Gergely 1800 – 1866

Andódon született,Cuczor István néven.A magyar népies költészet nagy alakja.1824-ben felszentelték és Győrben,majd Komáromban tanított szónoklattant.1849-ben az osztrákok bötönre ítélik Riadó című verséért.Szabadulása után Pesten él,majd kolerajárvány álldozata lesz 1866-ban.

Cinka Panna (1711 – 1772)

Sajógömörön született. Virtuóz magyar cigányzenész, legendás cigányprímás. Már 9 évesen tisztán hegedült, 12 évesen csodájára jártak. 1728 –ban ő alapította az első igazi cigányegyüttest. Saját kérésére díszruhájában temették el, kedvenc Amati hegedűjével.

Lőcsei Pál

Lőcsei Pál mester Fafaragó, szobrász. Életéről nagyon keveset tudunk, mert körülbelül a mester halála után 10 évvel a Lőcsei városi archívum leégett. Annyi biztos, hogy 1500 körül telepedett le Lőcsén. Nevéhez fűződik a Lőcsei Szent Jakab templom faoltárának elkészítése, ami a világ legmagasabb faoltára.

Szenci Molnár Albert (1574 – 1634)

Református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. Szencen született. Híresek zsoltárfordításai,és a Károly-biblia javított kiadása is az ő nevéhez köthető. Úttörő jelentőségű latin szótárát a 19. század közepéig használták.

Batthyány Lajos (1807 – 1849)

Németújvári gróf Batthyány Lajos Pozsonyban született. Államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának kiépítését, ezen belül az önálló fegyveres erő megszervezését tekintette. Létrehozta a nemzetőrséget és az önálló magyar honvédséget. Bécs őt tekintette a forradalmi mozgalom egyik elindítójának, és elhatározta, hogy kivégzésével példát statuál.

Mednyánszky László (1852 – 1919)

Beckói születésű,magyar festő és grafikus. Münchenben, majd Párizsban tanult. Tájképeit nagy igényességgel festette, majd a század vége felé csavargóképeivel kritikusait is megdöbbentette. Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, és a kiszolgáltatottságot. Társtalanul, magányosan hunyt el bécsi műtermében.

Kassák Lajos (1887-1967)

Érsekújváron született, költő, műfordító, képzőművész. Írásai és képzőművészeti alkotásai meghatározó elemei a magyar avantgárd irányzatnak. 1945 után az elsők között kap Kossuth-díjat, a fordulat évét követően azonban elhallgattatják. A hatvanas évek elejétől kapcsolódhat be a művészeti életbe. Újrafelfedezését nemzetközi szinten is párizsi kiállításának köszönheti.

Bél Mátyás (1684-1749)

Szlovák és magyar író, evangélikus lelkész, történet- és földrajztudós, Ocsován született. Besztercén érettségizik, majd Halléban jár egyetemre. Teológiát, orvostudományt és állattudományt hallgat.1709-től Besztercebányán tanít, majd a gimnázium igazgatója lesz. 1714-ben a híres pozsonyi evangélikus líceum hívja meg igazgatójának.Bevezeti a pontos tantervet. Jelentős pedagógiai, nyelvészeti, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága. Nevéhez köthető a magyar földrajztudomány megalapozása, és foglalkozott leíró néprajzzal, gazdaságtudománnyal és teológiával is.

Kodály Zoltan (1882-1967)

Kecskeméten született,háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. Érettségi után beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára. Sokat járta a magyar falukat,és népdalokat gyűjtött. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával. Híres szerzeményei közé tartozik a Hári János című opera,vagy a Galántai táncok.Nevéhez köthető az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése.

Jakoby Gyula (1903-1985)

Jakoby Gyula, kassai születésű magyar festőművész a szlovák festészet egyik legjelentősebb alkotója, akit a művészettörténet 'kassai remeteként' is emleget. Művei az összes jelentős szlovákiai közgyűjteményben, és némelyik magyar múzeumban is megtalálhatók.

Lehár Ferenc (1870-1948)

Komáromi születésű zeneszerző, operettkomponista, karmester. Zenei pályára az apja irányította,aki nagyon szigorúan bánt vele. A Vígözvegy című operettje tette világhírűvé. Az 1920-as évektől kezdve, rendkívül igényes daljátékokat írt. Művei terjesztésével Lehárnak nagy szerencséje volt, hiszen élete során találták fel a hanglemezt, az elektromos hangrögzítést, a filmet és a hangosfilmet, a rádiót és a televíziót.

Jókai Mór 1825-1904

Dr. ásvai Jókai Móric néven született Komáromban, regényíró, országgyűlési képviselő. Az 1848-as szabadságharc nagy alakja. Életműve gazdag, sok, főleg történelmi témájú regényt írt. Legismertebb művei : Egy magyar Nábob, A kőszívű ember fiai és a Rab Ráby.

Pázmány Péter (1570-1637)

Nagyváradon született, esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, író. 1619-ben Nagyszombatban nevelőintézetet és papnevelőt alapított. Az 1623-ban, Bécsben alapított nevelőintézet még ma is működik, és a Pazmanaeum nevet viseli. 1635-ben egyetemet alapított , ennek jogutódja ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Pázmány mint a magyar katolikus egyház feje, felhasznált minden eszközt, hogy az egyháza rovására elhatalmasodott protestantizmus terjeszkedésének útját állja.

II.Rákóczy Ferenc (1676-1735)

A Rákóczy-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme és erdélyi fejedelem, Borsiban született. Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. Harca nem járt sikerrel, de annyit elért,hogy a Habsburgok elismerjék Erdélyt önálló fejedelemségként. A magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett.

Hamvas Béla (1897-1968)

Eperjesi születésű író, filozófus és könyvtáros. 1919-ben családját kiutasították Pozsonyból, Budapestre költöztek.A budapesti egyetem magyar-német szakán szerzett diplomát,majd a Budapesti Hírlap munkatársa lett. 1927-től a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa volt. Kerényi Károllyal megalapította a Sziget szellemi műhelyt és folyóiratot. A tilalom időszakában írásait szamizdatban terjesztették. 1945 után előadásokat tartott, kiadványsorozatot szerkesztett (Egyetemi Nyomda Kis Kiadványai) a szellemi- és természettudományok neves hazai és külföldi szerzőinek írásaiból. Feleségével, Kemény Katalinnal közösen könyvet írt a magyar avantgardista képzőművészetről.

Blaha Lujza (1850-1926)

Rimaszombatban született Reindl Ludovika néven.Magyar színésznő, a “nemzet csalogánya”. Első férjével, Blaha János karmesterrel 16 évesen esküdött. Tőle kapta zenei képzését. A Bécsi Carelteather syerette volna szerződtetni, de ő visszautasította az ajánlatot, mert magyar színésznő akart maradni. Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz. 73 éves korában az Országos Színészegyesület örökös tagjává avatta.

Márai Sándor (1900-1989)

Kassán született magyar író, költő, újságíró. Már az 1930-as években korának egyik legelismertebb írói közé tartozott, de amikor 1948-ban elhagyta hazáját, kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Az 1980-as években már kiadhatták volna műveit, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újrakiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben poszthumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Madách Imre (1823 –1864)

Alsósztregován született, magyar költő, író, ügyvéd, politikus. Bölcsészetet, majd  jogot tanult. Az 1848-as szabadságharcban betegsége miatt nem vehetett részt, de több felkelőt is bújtatott. Ezért később letartóztatják és a börtönben írja meg Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen. 1861 márciusában országgyűlési képviselő lett, majd a Kisfaludy Társaság tagjává választják.

Csontvári Kosztka Tivadar (1853-1919)

Kisszebenben született, magyar festő.Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de otthagyta állását, és különböző mesterektől lesi el a festészet alapjait. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldön jó kritikákat kapott, itthon nemigen ismerték el. Jelentősebb képeit Keleten festette, a Magányos cédrust például a libanoni hegyekben.Művszetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik behatárolható irányzathoz sem.

Balassi Bálint (1554 – 1594)

Gyarmati és kékkői báró Balassi Bálint (eredetileg Balassa) Zólyomban született. A magyar nyelvű költészet kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa. A bécsi udvarnak engedelmeskedve apja a 21 éves Bálintot Báthory István erdélyi fejedelem ellen küldi, de már Erdély határában elfogják. Báthory magával viszi Krakkóba, ahol igazi udvari ember válik belőle. 1584-ben Sárospatakon feleségül vette megözvegyült unokahúgát, Dobó Krisztinát,de ezt a házasságot később érvénytelenítik vérfertőzés címén. 1589-ben ismét Lengyelországba ment, ahol részt vett volna a török ellen készülő hadjáratban,de a lengyelek békét kötöttek a szultánnal. Amikor 1593-ban kitört a török elleni tizenötéves háború, Pálffy Miklós seregéhez csatlakozik. Esztergom alatt sebesíti meg egy ágyúgolyó, vérmérgezésben hal meg.

Kempelen Farkas (1734 –1804)

Pozsonyi származású, magyar tudós, sokoldalú tehetség. Filozófiát és jogot tanult, de a matematika és a fizika is érdekelte. 1770 táján – elsőként a világon – beszélőgépeket szerkesztett, és megszerkesztette a gőzturbina ősét. Híres találmánya a sakkozógép, ami a Török néven vált híressé. Ötvösként, költőként, íróként, és építészként is tevékenykedett. Ő tervezte a Várszínházat, a pozsonyi várban pedig vízvezetékrendszert épített ki.

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Szklabonyán született magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Iskoláit nagyrészt Rimaszombaton járta, az utolsó két osztályt azonban Selmecbányán végezte. Pestre került, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett. Hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, majd 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. Összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki.

Vámbéry Ármin (1832-1913)

Szentgyörgyön született, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket. Megismerkedett a török irodalommal, beleásta magát a török kultúrába és, megtanulta a nyelvet. Négy évig élt Konstantinápolyban. Itt jelent meg első műve, a Német-Török és Török-Német szótár. 1872-ben részt vesz a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában.

Krúdy Gyula (1878-1933)

Nyíregyházán született, író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Még nem volt húsz éves, amikor első novelláskötete megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. A Tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene. Anyagi helyzete romlott, műveit csak elvétve adták ki.

Darvas Iván (1925-2007)

Darvas Szilárd néven született, Bején. A Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színész és színházi rendező. Gyerekkorát Prágában töltötte. 1939-ben költöztek Budapestre.1949-től a Madách Színházban játszott.1956-ban forradalmi bizottságot szervezett, ezért 22 hónap börtönre ítélték. 1963-ban kerülhetett újra színpadra.

Kaszás Attila (1960-2007)

Vágselyén született magyar színész. Budapesten végezte a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Első komoly sikerét , Georg Büchner Leonce és Léna című darabjában Leonce megformálásával érte el, amiért megkapta a legjobb férfialakítás díját. Mintegy ötven darabban játszott főszerepet, televíziós és mozifilmekben valamint számos zenés darabban és musicalben is remek alakítást nyújtott. 1990-ben Jászai Mari díjjal tüntették ki. 47 évesen halt meg, agyvérzésben.

Fábry Zoltán (1897-1970)

Stószon született író, publicista, kritikus. Antifasiszta volt, bírálta a hitlerisa politika szolgálatába szegődött irodalmat. 1939-ben és 1941-ben börtönbe zárták és 1948-ig nem publikálhatott. 1949-ben a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete (CSEMADOK) örökös díszelnökévé választotta. Az Új Szó, majd 1953-56 között a Fáklya munkatársa. 1958-ban indította a csehszlovákiai Irodalmi Szemle c. folyóiratot, melynek haláláig szerkesztője volt.

Színyei Merse Pál (1845-1920)

Szinyeújfalun született magyar festő. Gimnazista évei alatt kezdett komolyabban foglalkozni a festéssel, Nagyváradon. 1864-ben beiratkozik a müncheni Képzőművészeti Akadémiára. 1869-ben egy kis időre abbahagyta a festést, mert beteg apja helyett neki kellett vinni birtokaik ügyeit. Többször is letette az ecsetet, csalódottságát, apátiáját nehez küzdötte le. Zemplényi Tivadar biztatására fejezi be félbenhagyott munkáit, és élete utolsó 25 éve alkotással telik. Ismertebb festményei például a Lila ruhás nő, a Pacsirta vagy a Majális.

© 2019 Sigillum Oppidi Saag n. f., Webovú stránku vytvoril: Tomáš SrnaLátogatók száma: