Sajtó
A zene ruganyos teste
Szerző: Forgács Miklós • Nyelv: Magyar • Forrás: Új Szó A lélek zenéje című Sivák Enikő kiállítás látható május 1-ig Ipolyságon A zene ruganyos teste FORGÁCS MIKLÓS Április 8-án a zene, a képzőművészet és a szó egybefonódása jegyében nyílt meg Sivák Enikő Kassán élő képzőművész Lelkünk zenéje című kiállítása a Menora Saag Centrum Artisban. A kiállítás házigazda szerepét Kutak Adrienn keramikusművész vállalta, a tárlatot Both Enikő a Szlovák Televízió magyar adásának főszerkesztője nyitotta meg és a képeket zenéjével ihlető St. Martin egy szopránszaxofon improvizációval ajándékozta meg az alkotót. A megnyitón a leggyakrabban hallható szavak a boldogság, szeretet, templom, lélek voltak. Ebből is sejthető a kiállításnak spirituális ambíciói vannak, ezt bizonyítja, hogy a zsinagóga belső terét piros, sárga, fehér, kék tüllök díszítik, a bejárattal szembeni falon szinte oltárszerűen lett installálva négy kép. A Wakan Tanka – Istennő születik című kép van fő helyen, a fátylak, mintha, a sudár, szoborszerű nőalak sugarasan szétterülő hajának folytatásai lennének, a kép a teret is birtokba veszi. A tüllkompozíció idézi a képek fontos motívumát, a tér láttatott erővonalait, a világűr örvényeit, a belső és a külső valóság kapcsolatát, a két világ egységét bizonyító, főleg az alakok hajából kirajzolódó kozmikus görbületeket. Az ezoterikus oltár része még a Világunknak születése, valamint bal oldalt az Ave Maria és jobb oldalt a Sorsparancs című képek. Sivák Enikő idealizált, ruganyos testű emberalakjai, a misztikus távolba meredő tekintetű, kisimult arcai, a négy elem végletességeit kedvelő vulgármetaforái, mind-mind nagyon határozott megoldást kínálnak a nagy kérdésekre. A létezés, a lélek és test kapcsolata, az ember kozmoszba kivetettsége, a szeretet, fájdalom, boldogság és magány egymást taszítása és egymás nélkül nem létezhető egysége a giccs menedékében fogalmazódnak meg. Bár van olyan definíciója is a giccsnek miszerint, a tudatos hazugság is értendő e szó alatt, s ha ezt elfogadjuk Sivák Enikő lelkes, hittel és tiszta szívvel, határtalan beleéléssel festett képei nem lehetnek giccsek. Ráadásul sokak véleménye szerint már nem is beszélhetünk a giccsről, mint külön kategóriáról, hiszen a modernitás utáni, és különösen az ezredfordulós művészet, minden addig alantasnak tekintett művészeti stílust abszorbál, eljátszik, ironizál, de tragikust is kibont az ízléstelenség határán átcsapó eszközökkel, látásmóddal. Sivák Enikő viszont nem elvként kezeli a giccset, de hisz a szépségben, a mindent idealizáló harmóniában, természet és lélek összhangzó egyesülésében, ő az édesség sámánasszonyaként rezonálja elő az általa kedvelt zene hullámain andalodva, vagy éppen áradása által felkorbácsolva az élet nagy kérdéseit megfejtő ezoterikus ikonjait. Képeinek világa idézi a pogányságról alkotott devalvált ezotéria elképzeléseit, a fantasy vallást is helyettesítő álomvilágát, a lélek rejtelmeinek kulcsát kínáló könyvek illusztrációit. St. Martin úgy fogalmazott, érdekes része lenni egy ilyen dolognak, ihletet adni, megnyitni egy kaput a zenémmel. „A természetben minden harmóniában van, hangok, anyag, színek, ritmus, lüktetés. Az én művészetemben mindig jelen volt több művészeti irányzat. Czakó Fernc élőben készített homokanimációt a koncertemen. Győrffy Ákos festőművész barátom a koncertjeim után két-három hét nem festés után is ihletet kap, és alkotni kezd. Pozsgay Zsolt drámaíró pedig megismerkedésünkkor elárulta csak az én lemezeimet hallgatva ír. Ez nem biztos, hogy rólam szól, kinyit egy kaput” – árulta el a zenész, s hozzáfűzte – „Amikor először hallottam arról, hogy a zeném ihletésére alkot Enikő, kíváncsi voltam, mi lesz a végkifejlet. Enikő a zeném által is valamit megérzett, megtapasztalt, s azt megjelenítette. A művészet hétköznapjaink, legszervesebb, legfontosabb része”. St. Martin legújabb lemezének és a megnyitót követő koncertjének is az Érintés címet adta, „egy olyan szót kerestem, mely összeköti a lemezre került 11 dalt, s az érintésnek központi szerepe van az életben, a születéstől a halálig végigkíséri az embert”. Enikővel való találkozása a zenész szerint nem a véletlen műve, hiszen vallja, hogy „nincs véletlen, nincs szerencse a földön”. Both Enikő egy nagy levegővételre buzdított, egy sóhajra, mellyel „térjünk vissza oda, ahol az emberi benső igazi mivolta lakozik”. Both Enikő személyes élményein keresztül mesélt életről és művészetről Sivák Enikő képei kapcsán, a képekhez lépve magyarázta a motívumokat, emlékezett vissza életének melyik pillanatában érte őt ez vagy az a kép, az Édes kisfiam édesapja halálához kötődik, a ne sirasd az időt a szökőár napján született. „Minden kép olyan emberi érzésekkel szembesít, melyeket mindenki ismer, félelem, vágy, szenvedély, szenvedés, öröm” – mondta Both Enikő. „Most nehéz nekem megszólalni, mert teljesen átjár a szeretet. A szüleim a tanúk rá, hogy engem alkotás közben fizikailag is átjárnak az érzések. Bátorság kell a saját lelkébe tekintenie az embernek” – árulta el Sivák Enikő – „Ez ma itt az én templomom, a mi templomunk, egy hatalmas lélek, egy csoda”. Matyó Anett a gimnázium versmondója St. Martin verseivel egészítette ki az áhítatot, „Csillagok nyújtottak kezet./ Nem félek, nem félek!/ Csillagnak nem mondhatsz nemet!/ Nem félek, nem félek!“. Lőwy János polgármester felhívta a figyelmet, hogy a kiállítást és a koncertet a II. János Pál pápa emlékének ajánlják. St, Martin a koncerten is elmondta megtiszteltetés számár, hogy valószínűleg a magyar művészek közül ő ad először emlékkoncertet a pápa tiszteletére. St. Martin dalai ha örökzöldek, ha saját kompozíciók mindig úgy tűnik, hogy már hallottam, dúdoltam magamban ezt a dallamot, ismerős ez a zene, fölbemászók, nyíltan hatásvadászok és az érzelem és érzelgősség szűk határmezsgyéjén mozognak. Kitűnő instrumentalistaként tesz meg St. Martin mindent a közönség kegyeiért. Ringat, kifelé figyel, kényeztet, megért. Lebbenő tüllök, szaxofonsírás, a kozmosszá olvadó tökéletes testek, a szárnyalás szavakba öntött vágya alkotja együtt a természetből kiszakadó, s oda zokogva visszavágyó világnagy lélek szentélyét. A kiállítás május 1-ig látható. |
